Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MInden amit a pelletről tudni kell...

Minden, amit a pelletről tudni érdemes
Egy perctől hat óráig
Kinek van ideje arra, hogy napokig bíbelődjön a beetetéssel? Miért kell szerény fogással beérnie annak, akinek nincs pelletje? Íme az ideális csali azoknak, akik a nap végére szeretnének olyan elégedettek lenni, mint azok, akik akár egy hétig a parton ücsörögnek...

A csali szívében

A pellet elkészítéséhez felhasznált alapanyagokat gondosan választják ki. A keverék, amibõl összeáll, 50%-nál magasabb arányban tartalmaz hallisztet és halolajat, mi több, ez az arány bizonyos esetekben a nyolcvan százalékot is elérheti. Ezen összetevõk jelenléte garantálja a pellet magas minõségét olyannyira, hogy kiegészítésképpen sem tesznek bele selejt vagy másodosztályú maradékokat, hanem csak friss halszármazékokat. Természetesen olyan halakat használnak fel, amelyek ízük miatt emberi fogyasztásra kevésbé alkalmasak, ezért piaci áruk is csekély. A halliszt és halolajak mellett tartalmaz még növényi eredetû alapanyagokat, fõként szójalisztet.



A nagyméretű halliszt alapú, úgynevezett halibut pelletek a legelterjedtebbek a pontyhorgászatban


Kötõanyagként búzából származó keményítõt, szénhidrátokat és finomítatlan rostokat használnak. Kisebb mennyiségben aminosavakat is tartalmaz. A pontosság kedvéért megjegyezzük, hogy a pellet gyártásában évek óta nem szokás az állati eredetû, proteines lisztek, azaz húslisztek felhasználása. Ez a néhány éve történt kergemarhakór elterjedése után elrendelt, állati eredetû lisztek takarmányként való felhasználására vonatkozó új törvények eredménye. A húsliszt mellõzése miatt azonban nem kell kétségbe esnünk, sok pontyeledelt gyártó cég ezt a hiányt egyéb, erõsen csalogató kémiai anyag hozzáadásával pótolja. Ilyen pl. a betain, Nhdc (édesítõszer), melasz, vagy a kukoricalikõr (corn steep liquor).



Mára már rengeteg, méretben és összetételben is különböző pelletek közül választhatunk



Ipari elõállítás

A pellet egyebek közt lisztféléket, hal- és növényi eredetû liszteket tartalmaz, olajat, amely majdnem mindig halolaj, de a bojlikkal ellentétben nem tartalmaz semmilyen hozzáadott kötõanyagot. A gõzben megpárolt lisztek gluténtartalma préseléskor „összetapasztja” a hengereket. A pellet elõállítására egyszerû gépet alkalmaznak, a pelletelõt: a masszát betöltik egy gépbe, ami „spagettiket” állít elõ belõle (extrudálja), s ezeket az igényektõl függõen hosszabb, rövidebb hengerekre szabdalja. A hengereket egy gép megpárolja és kiszárítja. Ez a folyamat lehetõvé teszi, hogy az alapanyagok szerkezeti és tápértéke változatlan maradjon. A végtermék aránylag könnyû fajsúlyú, mivel szinte egyáltalán nem tartalmaz nedvességet, külseje (a pontyok számára) roppant vonzó, viszont tápértéke gyakorlatilag a nullával egyenlõ. Hogyan lehetséges ez, amikor a halliszt és a halolaj magas protein-és tápérték tartalmú? A kérdés jogos, ezért a továbbiakban megpróbáljuk megmagyarázni az okokat.



A pelletelőgép működése rendkívül egyszerű



A bojli ellentéte: sokat használunk belõle télen, nyáron egyaránt

A pelletek egyre népszerûbbek az utóbbi években, sok pontyhorgász az etetésnél elõnyben részesíti a magvakkal szemben és néhány esetben a hajszálelõkére is felfûzi. A magvakkal ellentétben a pellet azonnal felhasználható, nincs szükség különleges elõkészítésre. Akármilyen szemes eledelrõl van szó, legyen az kender, kukorica, juharmag vagy más, napokra be kell áztatni, vagy éppen fõzni, erjeszteni azokat, de alkalmazhatjuk mindhármat egymás után. Ha mindezt saját konyhánkban tesszük, például egy társasházban, a kifinomult orrú lakótársak körében biztos nem leszünk népszerûek, hisz erõs, gyakran hányingert keltõ szagok terjengenek. Elsõként felhasználásának egyszerûsége szól a „préselt lisztkeverék” bevetése mellett, talán ezért használnak belõle egyre többet. Hogy adottságait minél jobban kihasználhassuk, ismerjük meg jellemzõit és összetételét.



A döntő részben hallisztet tartalmazó pelletek lassú oldódási idővel, és folyamatos csalogató hatással rendelkeznek



Sok hûhó semmiért

Ha vízbe dobjuk a pelletet felolvad, nem marad egyben, mint a bojli, ami kötõanyagként tojást tartalmaz. A pellet legfõbb, újszerû jellemzõje, hogy amikor elkezd „inni”, alkotóelemeire mállik. Ez az olvadási folyamat többkevesebb idõt vesz igénybe, amit meghatároznak az alkotóelemek, a vízhõmérséklet és a hengerek nagysága, ám elmondható, hogy minden pellet maximum hat-nyolc óra alatt szétmállik. Így történhet meg, hogy mire a ponty az etetett területre érkezik, nem talál mást, csak erõs szagingereket és az aljzaton szétszóródott ehetetlen valamit, ami nem más, mint a feloldódott pellet összetevõi: olaj, liszt és a belõlük felszabaduló „illatok”, amelyek rögtön frenetikus táplálkozási ingereket ébresztenek pontyunkban. Ilyenkor szerencsére nem talál mást, mint a horogra akasztott csalinkat, néhány beetetéskor szétszórt bojlival egyetemben. Ez a magyarázat arra, miért nevezhetjük a pelletet nyugodt szívvel tápérték nélkülinek, hiszen a nagyobb, nehezebben málló darabokat kivéve a ponty csak az „utóhatását” érzékeli, fogyasztani nem tudja. A pellet néhány változata „vízhatlan” liszt felhasználásával készül, ezek akár közvetlenül csaliként is alkalmazhatóak. Az már csak rajtunk és a meghorgászandó terület jellemzõin múlik, milyen lebomlású pelletet választunk, a lényeg, hogy beetetéskor nem lakatjuk jól a halakat, mint ahogy az a szemes eledel vagy bojli használatakor megtörténhet. Hogy érzékeltessük, mirõl van szó, íme egy példa: az utcán sétálgatva hirtelen megcsap minket a csokoládé és a vaníliakrém illata, mivel egy ravasz cukrász az üzlete bejárata elé állított egy hatalmas ventillátort. Rögtön öszszefut a nyál a szánkban és csillapíthatatlan vágyat érzünk arra, hogy befaljunk néhány sütit. Berohanunk az üzletbe és azonnal megvesszük az elsõt, amit meglátunk. Nagyjából ez történik a pellet hatására a pontyokkal is: az illatoktól felizgatott állat szinte mindenre ráharap ilyenkor, ami a szeme, no meg a szája elé kerül.



A növényi alapú pelletek gyors oldódásúak, hatásukat azonnal kifejtik



Oldódási idő

A pellet elmállási ideje több tényezõtõl függ. Méret, összetétel, hõmérséklet mind-mind meghatározzák a hengerek lebomlási idejét. Minél kisebbek, annál hamarabb mállanak szét, mert a víz hamarabb eléri a pellet „szívét”. Ezt a folyamatot a víz hõmérséklete is befolyásolja, minél melegebb, annál gyorsabban bomlaszt. Az összetétel is meghatározó: minél durvább szemcséjû az összetevõ és minél kisebb a halliszt tartalma (például a Csl, Hemp vagy kukorica tartalmú pelletek esetében), annál hamarabb mállik, az elõbbi okból kifolyólag. Ezzel ellentétben, minél több hallisztet és halolajat tartalmaz, minél finomabb szemcséjû, annál tömörebb a szerkezete tehát ellenállóbb a vízzel szemben. A 3–6 mm átmérõjû pellet átlagos lebomlási ideje 25–30 perc, a 14–21 mm-eseké pedig 4 és 6 óra között változik.


1 perc múltán a növényi alapú 6 mm-es pelletből jól láthatóan kisebb részek válnak le


5 perc elteltével a növényi alapú 6 mm-es pellet már mállásnak indul


10 perc elteltével a 6 mm-es pellet szétmállik, a másik kettő azonban ellenáll




Fél óra múltán szinte teljesen porrá alakul a legkisebb préselt csali, a halliszt alapúak felfúvódnak, és még mindig tartanak


1 óra elteltével a nagyobb méretű pelletek is folyamatosan engedik ki az olajat, és de már teljesen felpuhulnak




1 óra eredménye:


A 6mm-es Dynamite Baits Carp pellet teljesen mélrtékben szétmállott


A 8 mm-es halliszt alapú pellet felpuhult, egyben maradt, és kb 6 mm-esre olvadt


A 20 mm-es halibut pellet külseje megolvadt, de belseje még kemény maradt




Történelem és érdekességek

Halliszttel már 5000 éve tenyésztenek halakat. A pellet története a kezdetek óta összefonódik a haltenyészetével, mely 5000 éve vette kezdetét. Aktihetep fáraó ie. 2500 körül épült sírjának egy dombormûvén jól kivehetõ egy férfi alakja, ahogy tilapákat (édesvízi halfajta) szed ki egy mesterséges medencébõl. Kínában a pontyféléket 600 évvel késõbb kezdték el tenyészteni: a haltenyészet atyja, Fang ie. 1135 és 1122 között kezdett el mesterséges tavakban halakat, pontosabban Koi pontyokat tenyészteni. Meglepõ, milyen korszerûek a mester feljegyzéseiben talált tenyésztési „útmutatók”, fõleg ami a gyors növekedéssel és a halliszt felhasználásával kapcsolatos. Mint már említettük, a pellet fõ alapanyaga a halliszt. Évente közel 80 millió tonna hal kerül kifogásra a világ óceánjaiból, de ezek közül nem mind végzi az asztalainkon. Több mint egyharmadából liszt és olaj készül, ezeknek nagy részét a haleledelek gyártásában használják fel. Hivatalos tanulmányok szerint 4 kg kifogott hal szükséges 1 kg hal tenyésztéséhez. Pillanatnyilag a haltenyészetek hasznosítják az összes termelt halolaj 70%-át és a hallisztek 34%-át. Ebbõl a lazac- és pisztrángtenyészetek a világ összes halolajtermelésének 53%- át használják fel. Ha a szektor ilyen ütemben növekszik, a haltenyészetek a világ összes halolajtermelését és a halliszttermelés felét fogják hasznosítani.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nagykőrös

(Dini, 2011.12.16 16:54)

Pellettel mekkora volt a rekordfogás eddig?

 

 



Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        


Statisztika

Online: 2
Összes: 239955
Hónap: 3147
Nap: 117